Sziasztok! Sajnálom, hogy a 8. rész ennyit késik, de 2 nyomós okom van rá:
1. Aug. 26-án és 27-én pótvizsgám lesz amire nagyon tanulok, szó szerint éjjel sem alszom már, hogy átmenjek.
2. Az oldal folyamatos átépítés alatt mivel még csak 'Baba' korszakát éli. Próbálom minél szebbre és olvashatóbbra varázsolni. :)
És van 1 bónusz hírem is :D Pár napon belül egy kisebb meglepit fogok hozni ami talán egy kicsit felkelti az érdeklődéseteket a történet további részeire. :) Mivel már nincs túl sok rész hátra ebből a történetből hozok egy rövidke kis összefoglalót, ami igaz elég gyengécske lesz, mivel ez még számomra is új, de rémelem tetszeni fog majd. :)
Ami pedig magát a 8. részt illeti elképzelhető, hogy a jövőhét közepéig nem tudom hozni, de amint túl vagyok a pótvizsgán ígérem itt lesz ;) Remélem nem túl nagy baj, addig is puszi nektek :*
'Az az egy fontos, legyetek jók most, már nem kell túl sok a holnaphoz, legyetek jók ha tudtok, a többi nem számít!'
2013. augusztus 24., szombat
2013. augusztus 18., vasárnap
7. rész
Íme itt a 7.rész Justin és Amanda különleges második randijáról :d Vajon elcsattan az első csók a második randin? Vajon a rajongók mennyire lesznek féltékenyenk Amandára? Vajon a papparazzik megtalálják Justint? Amúgy csak szólok ezen a részen kívül már csak 7 rész lesz, ezt csak 14 részesre terveztem, de utána írok egy másikat ugyanide, persze csak ha szeretnétek ;) De addig még sok idő van, addig jó olvasást! :D
Az út vicces volt, sokat nevettünk. Justin és én nagyon sokat beszélgettünk és sok olyan dolgot tudtam megróla amiről még sose hallottam. Nagyon örültem, hogy megbízik bennem.
- Justin, hogy hogy ezeket elmondtad nekem?
- Nem tudom...amikor a koncert után beszéltem veled...egyszerűen megláttam benned valamit ami megfogott..és egyszerűen nem tudlak elengedni. - válaszolta. Bevallom ekkor kicsit sokkot kaptam, hisz Justin Bieber azt mondta, hogy nem tud engem elengedni.
- Nem gondolod azt, hogy egy őrült rajongó vagyok, mint a többi lány?
- Hát lehet, hogy általában az vagy, de most nem. Tegnap este se voltál az a parton. Csak önmagad voltál.
- Ugye tudod, hogy a szobám a posztereiddel van tele?
- Sejtettem. - ,omdta mosolyogva, de abban a mosolyban volt egy enyhe várakozás. Mintha azt várta volna, hogy kitöjön belőlem a dilis rajongó aki csak addig akar vele lenni amyg aláírja mindenét éa utána elfelejtkezik az egészről. Valóban szerettem volna tőle pár autogrammot, de többet jelent nekem, mint pár autogramm és kíváncsi vagyok meddig tudunk elmenni, hogy tényleg érez-e valamit irántam, vagy csak a barátom. Megérkeztünk a McDonald'sba. Bent rendeltünk magunknak és leültünk egy asztalhoz. Minden ember bámult minket. Számomra elég zavaró volt, de Justinon láttam, hogy már megszokta. Két pláza cica jött oda.
- Hey helyes fiú, adsz egy autogrammot?
- Persze lányok. - mondta Justin mosolyogva, de ez a mosoly más volt. Nem olyan volt mint amikor rám mosolyog, hanem olyan..nem is tudom...olyan álmosoly, hogy persze aláírok bármit csak tűnjetek féle. - Tessék.
- Köszi. - ésleléptek. Ekkor láttam Juatin arcán a megkönnyebülést, hogy ismét kettesben lehetünk. Sajnos azonban a két lány után jöttek még páran, mindegyik csinosabb volt mint én és némelyikkel még flörtölt is.
- Minden lánnyal flörtöl. Én biztos csak egy játékszer vagyok. - gondoltam magamban, legalábbis azt hittem.
- Nem vagy játékszer a számomra, te vagy az első akivel a Meet&Greet után is találkozom. - micsoda? Hangosan kimondtam amit csak gondoltam?! Ennyire ostoba volnék?! Most úgy érzem elsülyedek szégyenemben.
- Umm..hallottad amit mondtam?
- Igen - kuncogta.
- Justin.
- Igen?
- Tudod..én is egy őrült rajongó vagyok, de most, hogy jobban ismerlek és látlak normális közegben úgy, mint egy normális embert...és mióta randizgatunk...csak annyit szeretnék mondani, hogy nem azért akarok veled lenni, mert híres vagy..nem a hírnevedért szeretlek...mikor még nem ismertelek ennyire és csak egy híresség voltál számomra én meg csak egy rajongó...sokszor csak a hírnevedért akartam veled lenni, hogy én is lehessek valaki, de tudnod kell, hogy ez már a múlté...tudom, hogy jó ember vagy és minden felszínességem a múlté mióta ismerlek. - csak bámult rám és mosolygott. - Muszály volt ezt elmondanom, mert nem akarom, hogy azon gondolkodj, hogy mikor tör ki belőlem a rajongó, akinek csak arra kellesz, hogy kapjon pár autogrammot és semmi több. Mikor veled vagyok, önmagam vagyok.
- Örülök, hogy ezt elmondtad. Mivel sajnos 3 nap múlva elmegyek, szeretnék veled attól még beszélgetni, szeretném a kapcsolatot tartani veled. Kedvellek és mikor ezt mondom úgy értem, hogy nagyon nagyon nagyon kedvellek. Nemcsak a kinézeted tetszik, hanem a személyiséged és még sose találkoztam ilyen különleges lánnyal mint te. Van benned valami ami magával ragadt és ez a valami még Caitlinben sem volt meg soha. Senkiben sem volt meg.
- Köszönöm, ez jól esik nagyon. - mosolyogtam rá.
- Gyönyörű a mosolyod, tudtad? - de aranyos, érzem ahogy pirulok. Ezek után pár percig csöndben voltunk, majd mindenféléről beszélgettünk. Felszabadultam, hogy elmondhattam neki ezt. Örülök, hogy tudja, mit érzek iránta. Nagyjából fél tízig voltunk a mekiben, majd kimentünk a partra. Csak ültünk és beszéltünk. Néha még mindig eszembejut, hogy sose hittem volna, hogy valaha Justin Bieberrel fogok randizni. Természetesen álmodoztam róla, de ki nem? Háromnegyed tizenegy körül elindultunk haza. Justin ismét elkísért az ajtóig. Az ajtó előtt csak bámultunk egymásra és én ismét elvesztem a gyönyörű barna szemeiben.
- Nagyon jó volt a ma este, köszönöm Justin.
- Nem, én köszönöm. - mindketten elkuncogtuk magunkat. Elkezdtem közeledni hozzá..már csak pár centire voltunk egymástól mikor a kezemet a nyaka köre fontam, ő pedig a derekamat karolta körbe és közelebb húzott magához..és megtörtént..ajkaink össszeértek...az ő puha ajkai az enyéimen pihentek..csak egy apró csók volt, nem nyelves smárolás, de mégsem akartam, hogy elmúljon. Szívem szerint megállítottam volna az időt, hogy ez a pillanat örökké tartson. Mégis én hagytam abba ezt a meseszép pillanatot. Egy fél lépést tettem hátra, ránéztem és éreztem, hogy pirulok, ezért szorosan hozzábújtam, hogy ne lássa.
- Szóval a második randin csókolózol?
- Nem, csak akkor csókolózom, ha tudom, hogy ha nagyon kedvelek valakit. - mosolyogtam rá. Csillogtak a szemei. a leggyönyörűbb csillogó szempár volt amit valaha láttam. Tudtam, hogy neki is haza kell mennie (pontosabban csak vissza kell mennie a hotelbe ahol megszálnak) ezért adtam neki egy búcsú puszit az ajkára és jóéjt kívántam neki. Mikor láttam, hogy elhajtott a kocsival, csak akkor mentem be a házba. Felrohantam a szobámba, felhívtam Laurent és elmondtam neki. Persze ő csak sikítozott és gratulált szüntelenül. Mikor letettünk felmentem Facebookra és írtam Johnnak:
"John figyelj, tudod, hogy te vagy a legjobb barátom, de beszélnünk kell, gyere holnap tizenegyre a partra." Felmentem gyorsan Twitterre Justin profiljára. A mai napon csak egyet tweetelt eddig:
"Jó volt a ma este, még mindig Californiában vagyok és jól érzem magam egy különleges személlyel :)" 100%ig biztos voltam, ogy ettől a lányok kifognak akadni, de nem érdekelt, válaszba tweeteltem neki: "Csodás volt a ma este egy különleges emberrel ;)" Ezek után lemostam a sminkem és bebújtam az ágyamba. Amíg el nem aludtam csak a csókra tudtam gondolni.
Az út vicces volt, sokat nevettünk. Justin és én nagyon sokat beszélgettünk és sok olyan dolgot tudtam megróla amiről még sose hallottam. Nagyon örültem, hogy megbízik bennem.
- Justin, hogy hogy ezeket elmondtad nekem?
- Nem tudom...amikor a koncert után beszéltem veled...egyszerűen megláttam benned valamit ami megfogott..és egyszerűen nem tudlak elengedni. - válaszolta. Bevallom ekkor kicsit sokkot kaptam, hisz Justin Bieber azt mondta, hogy nem tud engem elengedni.
- Nem gondolod azt, hogy egy őrült rajongó vagyok, mint a többi lány?
- Hát lehet, hogy általában az vagy, de most nem. Tegnap este se voltál az a parton. Csak önmagad voltál.
- Ugye tudod, hogy a szobám a posztereiddel van tele?
- Sejtettem. - ,omdta mosolyogva, de abban a mosolyban volt egy enyhe várakozás. Mintha azt várta volna, hogy kitöjön belőlem a dilis rajongó aki csak addig akar vele lenni amyg aláírja mindenét éa utána elfelejtkezik az egészről. Valóban szerettem volna tőle pár autogrammot, de többet jelent nekem, mint pár autogramm és kíváncsi vagyok meddig tudunk elmenni, hogy tényleg érez-e valamit irántam, vagy csak a barátom. Megérkeztünk a McDonald'sba. Bent rendeltünk magunknak és leültünk egy asztalhoz. Minden ember bámult minket. Számomra elég zavaró volt, de Justinon láttam, hogy már megszokta. Két pláza cica jött oda.
- Hey helyes fiú, adsz egy autogrammot?
- Persze lányok. - mondta Justin mosolyogva, de ez a mosoly más volt. Nem olyan volt mint amikor rám mosolyog, hanem olyan..nem is tudom...olyan álmosoly, hogy persze aláírok bármit csak tűnjetek féle. - Tessék.
- Köszi. - ésleléptek. Ekkor láttam Juatin arcán a megkönnyebülést, hogy ismét kettesben lehetünk. Sajnos azonban a két lány után jöttek még páran, mindegyik csinosabb volt mint én és némelyikkel még flörtölt is.
- Minden lánnyal flörtöl. Én biztos csak egy játékszer vagyok. - gondoltam magamban, legalábbis azt hittem.
- Nem vagy játékszer a számomra, te vagy az első akivel a Meet&Greet után is találkozom. - micsoda? Hangosan kimondtam amit csak gondoltam?! Ennyire ostoba volnék?! Most úgy érzem elsülyedek szégyenemben.
- Umm..hallottad amit mondtam?
- Igen - kuncogta.
- Justin.
- Igen?
- Tudod..én is egy őrült rajongó vagyok, de most, hogy jobban ismerlek és látlak normális közegben úgy, mint egy normális embert...és mióta randizgatunk...csak annyit szeretnék mondani, hogy nem azért akarok veled lenni, mert híres vagy..nem a hírnevedért szeretlek...mikor még nem ismertelek ennyire és csak egy híresség voltál számomra én meg csak egy rajongó...sokszor csak a hírnevedért akartam veled lenni, hogy én is lehessek valaki, de tudnod kell, hogy ez már a múlté...tudom, hogy jó ember vagy és minden felszínességem a múlté mióta ismerlek. - csak bámult rám és mosolygott. - Muszály volt ezt elmondanom, mert nem akarom, hogy azon gondolkodj, hogy mikor tör ki belőlem a rajongó, akinek csak arra kellesz, hogy kapjon pár autogrammot és semmi több. Mikor veled vagyok, önmagam vagyok.
- Örülök, hogy ezt elmondtad. Mivel sajnos 3 nap múlva elmegyek, szeretnék veled attól még beszélgetni, szeretném a kapcsolatot tartani veled. Kedvellek és mikor ezt mondom úgy értem, hogy nagyon nagyon nagyon kedvellek. Nemcsak a kinézeted tetszik, hanem a személyiséged és még sose találkoztam ilyen különleges lánnyal mint te. Van benned valami ami magával ragadt és ez a valami még Caitlinben sem volt meg soha. Senkiben sem volt meg.
- Köszönöm, ez jól esik nagyon. - mosolyogtam rá.
- Gyönyörű a mosolyod, tudtad? - de aranyos, érzem ahogy pirulok. Ezek után pár percig csöndben voltunk, majd mindenféléről beszélgettünk. Felszabadultam, hogy elmondhattam neki ezt. Örülök, hogy tudja, mit érzek iránta. Nagyjából fél tízig voltunk a mekiben, majd kimentünk a partra. Csak ültünk és beszéltünk. Néha még mindig eszembejut, hogy sose hittem volna, hogy valaha Justin Bieberrel fogok randizni. Természetesen álmodoztam róla, de ki nem? Háromnegyed tizenegy körül elindultunk haza. Justin ismét elkísért az ajtóig. Az ajtó előtt csak bámultunk egymásra és én ismét elvesztem a gyönyörű barna szemeiben.
- Nagyon jó volt a ma este, köszönöm Justin.
- Nem, én köszönöm. - mindketten elkuncogtuk magunkat. Elkezdtem közeledni hozzá..már csak pár centire voltunk egymástól mikor a kezemet a nyaka köre fontam, ő pedig a derekamat karolta körbe és közelebb húzott magához..és megtörtént..ajkaink össszeértek...az ő puha ajkai az enyéimen pihentek..csak egy apró csók volt, nem nyelves smárolás, de mégsem akartam, hogy elmúljon. Szívem szerint megállítottam volna az időt, hogy ez a pillanat örökké tartson. Mégis én hagytam abba ezt a meseszép pillanatot. Egy fél lépést tettem hátra, ránéztem és éreztem, hogy pirulok, ezért szorosan hozzábújtam, hogy ne lássa.
- Szóval a második randin csókolózol?
- Nem, csak akkor csókolózom, ha tudom, hogy ha nagyon kedvelek valakit. - mosolyogtam rá. Csillogtak a szemei. a leggyönyörűbb csillogó szempár volt amit valaha láttam. Tudtam, hogy neki is haza kell mennie (pontosabban csak vissza kell mennie a hotelbe ahol megszálnak) ezért adtam neki egy búcsú puszit az ajkára és jóéjt kívántam neki. Mikor láttam, hogy elhajtott a kocsival, csak akkor mentem be a házba. Felrohantam a szobámba, felhívtam Laurent és elmondtam neki. Persze ő csak sikítozott és gratulált szüntelenül. Mikor letettünk felmentem Facebookra és írtam Johnnak:
"John figyelj, tudod, hogy te vagy a legjobb barátom, de beszélnünk kell, gyere holnap tizenegyre a partra." Felmentem gyorsan Twitterre Justin profiljára. A mai napon csak egyet tweetelt eddig:
"Jó volt a ma este, még mindig Californiában vagyok és jól érzem magam egy különleges személlyel :)" 100%ig biztos voltam, ogy ettől a lányok kifognak akadni, de nem érdekelt, válaszba tweeteltem neki: "Csodás volt a ma este egy különleges emberrel ;)" Ezek után lemostam a sminkem és bebújtam az ágyamba. Amíg el nem aludtam csak a csókra tudtam gondolni.
2013. augusztus 16., péntek
6.rész
Itt a bűvös hatos :D igyekeztem minél előbb ezt is megírni, de mint említettem családi problémák késett ez is. Remélem tetszeni fog, jó olvasást ;)
Másnap reggel nagyon boldogan ébredtem, tisztán éreztema mosolyt az arcomon. Úgy éreztem, hogy semmi se ronthatja el a kedvem. Felhívtam a barátnőimet, hogy szórakozzunk egy kicsit, már nagyon hiányoztak, ugyanis a barátaim jelentenek nekem mindent. Lauren a legjobb barátnőm, ő jelent nekem mindent. De Tara, Ashley, Briana..ők mind közeli barátnőim, imádom őket. Mikor mi 5en együtt vagyunk, nagyon sokat nevetünk, mintha valamilyen varázslat uralkodna rajtunk, szinte mindenen nevetünk. Mégcsak reggel 9 óra volt, gyorsan letusoltam, kivittem a kutyát sétálni és elmentem anyuval a boltba. Olyan 11 óra körül értünk haza és ekkor csörgött a telefonom. Justin hívott. Még mindig alig tudom elhinni, hogy Justin Bieberrel randiztam és fogok randizni. Nagyon izgatott voltam, sose hittem volna, hogy ez valaha is megtörténhet. Mikor Justinnal vagyok én is és ő is csak 2 átlagos ember vagyunk, nem szólal meg semmilyen vészharang, hogy valaki meglát, nem sikítozok annyira magamban, mint most mikor rá gondolok.
- Hello?
- Szia szépség, Justin vagyok. - elolvadtam mikor meghallottam a sexy hangját.
- Sziaaa! Hogy vagy?
- Jól köszi, és te?
- Én is jól vagyok, köszi. Umm..szóval ma is fogunk randizni? - lérdeztem kicsit félénken.
- Persze. - hallottam a hangján, hogy ő is izgatott.
- Nagyszerű!
- Hányra menejek érted?
- Mondjuk 8?
- Rendben.
- És hova fogunk menni?
- Nem tudom. Mondjuk egy McDonald'sba? Elér rég voltam ott, nagyjából...haha nem is tudom mikor voltam ott utoljára.
- Haha kis butus. Um rendben, jól hangzik.
- Akkor este találkozunk szépség, szia.
- Rendben, szia. - nyomtam ki.
Felhívtam a lányokat és egy órán belül már mindannyian a tengerparton voltunk, röplabdáztunk, szórakoztunk, pasikat nézegettünk..mármint a többiek, hisz én félig foglalt voltam. Olyan jó volt, ha a lányokkal vagyok akkor elfelejtkezem minden problémáimról, de vannak amiket megbeszélünk. Nagyon szeretem a lányokat, velük mindig jó. Este hatig voltunk a parton. Lauren Tara és Briana elmentek a plázába, de Ashley eljött velem hazafelé és együtt kitaláltuk, hogy mit vegyek fel a randira. Megköszöntem neki, majd mindketten hazamentünk. Mikor hazaértem ismét letusoltam (igen egy kicsit tisztaság mániás vagy, de le kellett mosni a tengeri sót), és gyorsan megszárítottam a hajamat, mert már 7:30 volt és még ki kellett sminkeljem magam és még a ruhát is fel kellett vegyem. Mikor végre készen lettem arra gondoltam, hogy ma hagyom Justinnak, hogy megcsókoljon, persze ha akar.
Végre! Csöngettek! Leszáguldottam a lépcsőn, hogy nehogy valaki előttem ynissa ki az ajtót. Mikor kinyitottam az ajtót majdnem elájultam...ott állt Ő! Rám várt...szinte hihetetlen, hogy ez a helyes fiú randizik velem, egy tök átlagos lánnyal. Nagyjából 2 percig bámultunk egymásra, mikor a csendet az anyám törte meg...remek, megint a legjobbkor.
- Oh te vagy Justin Bieber? A lányom imád téged, tud majdnem...
- Oké anya ennyi elég! - szakítottam félbe. Nem akartam, hogy dilis rajongónak tűnjek az anyám miatt. Hagytam, hogy kezet fogjanak, majd szinte elhúztam Justint a házunktól, még mielőtt más is bájcsevegni akarna vele. Beültem az anyós ülésre, most Justin vezetett. Útközben belém nyilalt egy kis gondolat ami nem hagyott nyugodni. Justin természetesen észre vette, hogy kicsit ideges vagyok.
- Minden rendben? - kérdezte szépen csengő hangján.
- Umm...igen csak azon gondolkodtam, hogy mi lesz a papparazzikal? Meg a többi rajongóval? Ők tuti, hogy a halűlomat kívánják majd ha meglátják, hogy veled randizom. - Justin ekkor megfogta a kezem.
- Minden rendben lesz amíg velem vagy, ne aggódj. - mondta nyugtatóan. Nem tudom, hogy csinálta, de teljesen lehiggadtam. - Készen állsz?
- Készen születtem. - kacsintottam rá mosolyogva és Justin elnevette magát. Nem sokára megérkeztünk a McDonald'shoz...ez lesz a legérdekesebb és legjobb este az életemben.
Másnap reggel nagyon boldogan ébredtem, tisztán éreztema mosolyt az arcomon. Úgy éreztem, hogy semmi se ronthatja el a kedvem. Felhívtam a barátnőimet, hogy szórakozzunk egy kicsit, már nagyon hiányoztak, ugyanis a barátaim jelentenek nekem mindent. Lauren a legjobb barátnőm, ő jelent nekem mindent. De Tara, Ashley, Briana..ők mind közeli barátnőim, imádom őket. Mikor mi 5en együtt vagyunk, nagyon sokat nevetünk, mintha valamilyen varázslat uralkodna rajtunk, szinte mindenen nevetünk. Mégcsak reggel 9 óra volt, gyorsan letusoltam, kivittem a kutyát sétálni és elmentem anyuval a boltba. Olyan 11 óra körül értünk haza és ekkor csörgött a telefonom. Justin hívott. Még mindig alig tudom elhinni, hogy Justin Bieberrel randiztam és fogok randizni. Nagyon izgatott voltam, sose hittem volna, hogy ez valaha is megtörténhet. Mikor Justinnal vagyok én is és ő is csak 2 átlagos ember vagyunk, nem szólal meg semmilyen vészharang, hogy valaki meglát, nem sikítozok annyira magamban, mint most mikor rá gondolok.
- Hello?
- Szia szépség, Justin vagyok. - elolvadtam mikor meghallottam a sexy hangját.
- Sziaaa! Hogy vagy?
- Jól köszi, és te?
- Én is jól vagyok, köszi. Umm..szóval ma is fogunk randizni? - lérdeztem kicsit félénken.
- Persze. - hallottam a hangján, hogy ő is izgatott.
- Nagyszerű!
- Hányra menejek érted?
- Mondjuk 8?
- Rendben.
- És hova fogunk menni?
- Nem tudom. Mondjuk egy McDonald'sba? Elér rég voltam ott, nagyjából...haha nem is tudom mikor voltam ott utoljára.
- Haha kis butus. Um rendben, jól hangzik.
- Akkor este találkozunk szépség, szia.
- Rendben, szia. - nyomtam ki.
Felhívtam a lányokat és egy órán belül már mindannyian a tengerparton voltunk, röplabdáztunk, szórakoztunk, pasikat nézegettünk..mármint a többiek, hisz én félig foglalt voltam. Olyan jó volt, ha a lányokkal vagyok akkor elfelejtkezem minden problémáimról, de vannak amiket megbeszélünk. Nagyon szeretem a lányokat, velük mindig jó. Este hatig voltunk a parton. Lauren Tara és Briana elmentek a plázába, de Ashley eljött velem hazafelé és együtt kitaláltuk, hogy mit vegyek fel a randira. Megköszöntem neki, majd mindketten hazamentünk. Mikor hazaértem ismét letusoltam (igen egy kicsit tisztaság mániás vagy, de le kellett mosni a tengeri sót), és gyorsan megszárítottam a hajamat, mert már 7:30 volt és még ki kellett sminkeljem magam és még a ruhát is fel kellett vegyem. Mikor végre készen lettem arra gondoltam, hogy ma hagyom Justinnak, hogy megcsókoljon, persze ha akar.
Végre! Csöngettek! Leszáguldottam a lépcsőn, hogy nehogy valaki előttem ynissa ki az ajtót. Mikor kinyitottam az ajtót majdnem elájultam...ott állt Ő! Rám várt...szinte hihetetlen, hogy ez a helyes fiú randizik velem, egy tök átlagos lánnyal. Nagyjából 2 percig bámultunk egymásra, mikor a csendet az anyám törte meg...remek, megint a legjobbkor.
- Oh te vagy Justin Bieber? A lányom imád téged, tud majdnem...
- Oké anya ennyi elég! - szakítottam félbe. Nem akartam, hogy dilis rajongónak tűnjek az anyám miatt. Hagytam, hogy kezet fogjanak, majd szinte elhúztam Justint a házunktól, még mielőtt más is bájcsevegni akarna vele. Beültem az anyós ülésre, most Justin vezetett. Útközben belém nyilalt egy kis gondolat ami nem hagyott nyugodni. Justin természetesen észre vette, hogy kicsit ideges vagyok.
- Minden rendben? - kérdezte szépen csengő hangján.
- Umm...igen csak azon gondolkodtam, hogy mi lesz a papparazzikal? Meg a többi rajongóval? Ők tuti, hogy a halűlomat kívánják majd ha meglátják, hogy veled randizom. - Justin ekkor megfogta a kezem.
- Minden rendben lesz amíg velem vagy, ne aggódj. - mondta nyugtatóan. Nem tudom, hogy csinálta, de teljesen lehiggadtam. - Készen állsz?
- Készen születtem. - kacsintottam rá mosolyogva és Justin elnevette magát. Nem sokára megérkeztünk a McDonald'shoz...ez lesz a legérdekesebb és legjobb este az életemben.
5. rész
Sajnálom, hogy ennyit késett az 5.rész, de voltak családi problémák és nem volt időm írni, millió bocsi kedves olvasóim. Remélem tetszeni fog Justin és Amanda randija. :) Jó olvasást :)
- Igen, ez az, ezt kell tennem... - gondoltam magamban - csak önmagamat kell adjam, és ha nem tetszik neki az aki vagyok, akkor egy idióta..na jó azért nem idióta, de fájni fog ha önmagamat nem szereti...
- Kinyitom anyu! - kiáltottam. Nem akartam, hogy rajtam kívül más nyissa ki az ajtót. Lasan az ajtó felé lépkedtem, mivel a testem szinte megdermedt az izgalomtól. Kinyitottam az ajtót és egy röpke pillanat csalódott voltam, ugyanis az ajtó túl oldalán Kennyt találtam. Fordult velem a világ. Majdnem elájultam, azt hittem, hogy Justin így akarja lemondani a randit. "Maradj erős, nem ájulhatsz el! Bármi is lesz ki kell bírnod! Ha mégse lesz randi akkor Kenny nem mehet vissza azzala hírrel Justinhoz, hogy Hé, főnök a csaj elájult mikor közöltem! Maradj erős!" kiabálta a belső hangom és hallgattam is rá, mert mindig igaza van. Boci szemekkel néztem Kennyre, jelezvén, hogy várom amit mondani szeretne.
- Te vagy Amanda? - kérdezte kedvesen.
- Igen, én vagyok - nyögtem ki nagy nehezen, még mindig nemt udtam magamhoz térni.
- Tudom mire gondolsz és ne aggódj. Justin már vár. Gyere odavezetlek hozzá. - egy hegy esett le a szívemről. Teljesen megnyugodtam. Úgy éreztem repülni tudnék, hisz nem mondta le. Elköszöntem anyuéktól és kiléptem az ajtón.
- Kövess, a kocsi lejjebb parkol.
- Rendben. - mondtam engedelmeskedően. Nagyon izgultam, szinte ugrándozva mentem Kenny után. A koncerten valamennyire haragudtam rá, hisz nem engem választott és miatta kicsit rosszul sikerült az estém, de már mindent elfelejtettem neki, mert most már azért van itt, hogy odavezessen Justinhoz. Az autó kb egy sarokkal lejjebb parkolt a kanyarban. Egy fekete Range Rover volt.
Kenny úriember módjára kinyitotta az ajtót nekem én pedig beültem. Nem volt sok idő az út, nagyjából 20 perc. A tengerpartr értünk. Megköszöntem Kennynek, hogy idehozott és kiszáltam. Mikor kiszálltam körbenéztem és ott volt Ő. A tengert bámulta a korlátnak támaszkodva. Csodás volt a kilátás, tökéletesen romantikus, de Justin és én csak együtt töltünk pár órát, szórakozunk, nevetünk és megismerjük egymást kicsit jobban, de ez nem randi...ugyan kit hülyitek? Akárhogy nzem ez egy első randi, de ezt csak én gondolom így. Justin felé sétáltam és leültem a mellette levő is padra. Nem vette észre, hogy ott vagyok, nagyon elgondolkodott a tengert bámulva. Gondoltam játszok vele egy kicsit és megijesztem, ezért a csendet megtörve:
- Gyönyörű, nemde? - kérdeztem és én is rábámultam a tengerre, mintha már rég itt ülnék. Lassan emgfordult, mint egy ninja és a legviccesebb fejet vágta amit életemben láttam:
Nem tudtam megállni, hogy ne nevessek.
- Jó ég a frászt hoztad rám - mondta mosolyogva. Ahw a mosolya egyszerűen tökéletes még mindig.
- Tudom, ez volt a célom - mondtam harsányan kacagva - látnod kellett volna az arcod. - dőltem szinte már el a röhögéstől. Leült mellém mosolyogva.
- Igazad van, tényleg gyönyörű. Szeretek ide kijönni mikor gondolkodni akarok az életről. Itt nincsenek, itt nem a nagy Justin Bieber vagyok, hanem csak egy átlagos srác nem átlagos gondokkal... - mondta kicsit elszomorodva a végén. Mikor elárulta, hogy ős is szokott az életről gondolkodni, mintha magamat hallottam volna..ez megnyugtató, hiszen így már tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen.
- Értelek, én is szoktam az életről gondolkodni. - úgy gondoltam, ha már legalább haveri alapon ismerjük egymást akkor tudjon rólam többet, mint a nevem. Úgy kezeltem őt mintha legalább 2 éve ismernénk egymást. Sokat beszélgettünk az életről, a hírnevéről és ez az egész abba torkollot, hogy kiderült ugyanazokat a filmeket, kajákat, piákat szeretjük és még sok-sok közös vonásunk van. Mintha lelkitársak lennénk. Elmondta, hogy ő nem egy nőcsábász, hiszen még csak 17 múlt. Nagyon érett a felfogása látszik, hogy Pattie jól nevelte. Még meg is nyugtatott, hogy neki nem tetszett az OLLG személyisége, csak a teste.
- Ha tudtam volna, hogy te is ott vagy a V.I.P-k között, akkor megmondtam volna Kennynek, hogy csak téged választhat. - mondta mosolyogva. Ezen egy picit elpirultam, nagyon kedves volt tőle.
- Értem és köszönöm, ez nagyon jól esik, de Justin szerintem ha randizol egy lánnyal, akkor ne beszélj más lányokról. Kicsit most kényelmetlenül érzem magam, főképp hogy az a lány majdnem elrontotta számomra a koncertet. - Jó ég! Mit tettem?! Randinak neveztem a kis találkánkat! Lehet, hogy ettől most eltávolodik tőlem? Pedig olyan jól kezdtek alakulni a dolgok. Remélem nem szúrtam el nagyon...
- Szóval ez egy randi? kérdezte flörtölős hangon és kacsintott egyet. Hirtelen nem tudtam mit mondjak.
- Ummm...nem tudom...az? - nyögtem ki szörnyen nehezen. Éreztem, hogy ég a fejem, úgy vörösödöm.
- Nos ha gondolod hívjuk randinak, én nem bánom. - mosolygot az édes mosolyával. Hú ez nem sokon múlt. Erőltettem az arcomra egy gyenge mosolyt.
- Oké, akkor randizunk. - mondtam ki félénken. Persze magamban sikítoztam, hogy "Te jó ég, tényleg Justin Drew Bieberrel randizom, ekkora szerencsém nem lehet!" de Justin előtt csak mosolyogtam, miközben ő jóízűen nevetett. Még órákon át beszéltünk, de az időt nem néztük. Már sötét volt mikor észbe kaptunk.
- 10:40! Siessünk, nekem 11re haza kell érnem. - szóltam Justinnak. Felhívta Kennyt aki hamar felvett minket és haza vitt. A hazaút nagyon vicces volt, mert Kenny vicceket mesélt nekünk, én már majdnem sírtam a nevetéstől. Megérkeztünk. Kenny most a házam előtt parkolt le. Justin gyorsan kiugrott, hogy senki se ismerje fel és kinyitotta az ajtót nekem.
- Oh, egy igazi úriember van köztünk. - mondtam mosolyogva. - köszönöm.
- Ugyan, semmiség. - mosolygott vissza. Elsétáltunk egészen az ajtómig.
- Nagyon jól éreztem magam. Van még 4 szabad napom, ha gondolod randizhatunk még. - ez nem lehet igaz! Ez most csak egy álom! Justin újra randizni akar. A nyakába tudtam volna ugrani, de nem akartam, hogy őrült rajongónak nézzen vagy ilyesmi.
- Igen az jó lenne. - mondtam halkan erőtlenül, mert minden erőm arra ment el, hogy a belső "állatot" ami a nyakába akar ugrani, lefogjam. Justin és én csak bámultunk egymásra. Reménykedtem, hogy elcsattan egy csók. A derekamat fogta én pedig a kezeimet a nyakaköré fontam. Márcsak pár centi volt az ajkaink között, mikor a fülébe súgtam:
- Nem csókolózom az első randin. - majd adtam egy kacér puszit az arcára. Tudom, most mindenki bolondnak néz, higyjétek el én is ugyanannyira meg akartam őt csókolni, de gondoltam, ha ő is meg akar csókolni igazán akkor küzdjön megérte. Láttam az arcán a meglepődést.
- Értettem főnökasszony. - kacsintott viccesen. Tudtam, hogy nem haragszik és éreztem, hogy küzdeni fog azért a csókért. Bementem a házba ő pedig visszament a hotelba. Otthon már mindenki aludt nagy szerencsémre. Biztos megöltek volna, ha látnák, hogy 11re érek haza. Felrohantam halkan a szobámba, lemostam a sminkem, fogat mostam és beugortam az ágyamba. Miközben ott feküdtem visszagondoltam, hogy tényleg randiztam JUSTIN BIEBERREL! És mikor rájöttem, hogy ismét randizni fogunk majdnem sikítottam. Lehetnék ennél boldogabb? Nem tudom...ahogy azt sem tudom, hogy a sok izgalomtól, vagy az elfelejtett fáradtságtól aludtam-e el.
2013. augusztus 10., szombat
4. rész
És itt a várva várt 4. rész :) Bocsi, hogy ilyen sokáig elhúzódott, de képtelen voltam írni ebben a melegben, de most rendesen eláztam az esőben és ma hozok (ezzel együtt) 3 részt :) Jó olvasást mindenkinek :)
- Áááááááá - ébredtem másnap reggel álmosan. Utálok úgy kelni, hogy fáradtabb vagyok, mint mikor elalszok. - Jó ég hány óra lehet? - kérdeztem álmos hangon, de aztán rájöttem, hogy a szobában csak én vagyok. Kicsit hülyén éreztem magam, de hát reggel ki van egyből önmagánál? Megnéztem a telefonom. - Basszus már 11 óra. Rohannom kell vásárolni új ruhákat és le kell vigyem a...Luuuucyyyy!
- Igeeen? - kiáltott vissza Lucy a lépcső felől.
- Levitted a kutyát s...
- Igeen, levittem a kutyát.
- Köszi! - válaszoltam hálásan. *bzzz-bzzz* - Oh egy SMS, valaki szeret.
- Akkor az a valaki nagyon beteg - válaszolta Lucy viccelődve.
- Haha nagyon humoros. - vágtam vissza gyengén, nem nagyon érdekelt mit mond, mert az SMS Justintól jött. Tényleg írt...NEKEM! A fellegekben éreztem magamat. - Hol laksz? 7re érted megyek - mormogtam magamban.
- A srác még azt sem tudja hol laksz? Chh nem lehet egy észlény. - nyitott be Lucy kíváncsian. Néha olyan, mint egy kém, tudni akar mindenkiről mindent.
- Ugyan mit tudsz te? Ha tudnád kivel randizom sárgulnál az irigységtől! - néztem rá gúnyosan.
- Igazán? Akkor áruld el, kivel randizol? - hirtelen megszeppentem. Nem mondhattam el neki, nem tudhatja meg, hogy tényleg a nagy Justin Drew Bieberrel fogok randizni. Nem hinné el és kigúnyolna, amit nagyon utálok...de ha el is hiszi, biztos, hogy egyből el pletykálja valamelyik barátnőjének és előbb-utóbb a média is megtudná, hisz a pletykák gyorsan haladnak sajnos...
- Öhm..semmi közöd hozzá, törődj a saját "szerelmeddel" - ezzel kizártam a szobámból. Gyorsan elkezdtem készülődni, felkaptam egy ruhát copfba kötöttem a hajamat, lerohantam a földszintre és szóltam anyunak, hogy elmentem vásárolni. Laurennek nem szóltam, mert szeretek egyedül vásárolni, olyankor senki se zavar, senki se halmoz el a milliónyi gondjával (mintha nekem nem lenne elég) és tisztán tudok gondolkodni. Egy gyönyörű kék szettet vettem magamnak, idén nyáron a kék a kedvencem. Nem számít, hogy világoskék vagy sötétkék, a lényeg hogy kék legyen és kész. Felkuncogtam magamban, de rájöttem, hogy abbakéne hagyjam, mert az emberek már azt hiszik, hogy bolond vagyok vagy ilyesmi. Végülis nem számít, nem tudják mi jár a fejembe így nem is érthetik, hogy miért van jó kedvem. Sokszor szoktam elmerengni magamban. Átgondolom, hogy milyen életet élek, hogy jó-e az amit csinálok vagy sem...főleg azon szoktam gondolkodni, hogy mért van az, hogy sok ember dúskál a pénzben, de sajnos sokaknak csak nagyon kevés jut..vagy semmi...A "nagy" elgondolkodásomból egy ismerős hang zökkentett ki.
- Hello Amanda. - megfordultam és Johnt láttam. Jó volt őt látni, talán még sose örültem neki ennyire.
- Szia John! Hogy vagy? - kérdeztem és adtam neki egy puszit az arcára.
- Kösz jó. És te? Milyen volt Justin koncertje?
- Nagyon jó volt. Laurennel nagyon jól éreztük magunkat és Justin olyan jól énekelt mint mindig és olyan sexy volt... - ekkor esett le, hogy őt nem is érdekli Justin, hiszen nem szereti - oh bocsi, nem akartalak untatni. - nem mondhattam meg neki, hogy ma Justinnal lesz randim..vagyis ez nem is igazi randi, csak együtt fogunk lógni. Nem akartam Johnt megbántani, mert ő velem akar randizni...ahj ez olyan bonyolult. Bárcsak John megvárta volna amíg Justin elmegy, vagy el se mondta volna.
- Jaj ugyan, nem untatsz, mond csak hiszen ha egyszer elkezdesz mondani valamit, képtelen vagy abbahagyni. - mondta John.
- Haha látom ma te is nagyon vicces kedvedben vagy. - nevettem és egy picit meglöktem. Melette olyan jó mindig, nem kell azért aggódnom, hogy leégetem magamat (mert ő már látott engem minden kínos pillanatban..najó majdnem minden kínos pillanatomban), egyszerűen szabadnak érzem magamat mellette, mint egy madár. Mikor végre abbahagytam az újabb álmodozász John és én elmentünk kávézni. Nagyon szeretek Johnnal beszélgetni, mindig megért és tanácsokat ad. Most a nyárról beszéltünk, a múltról, a terveinkről a jövőre nézve, hogy mik akarunk lenni ha felnövünk...és igen tudjuk, hogy csak 17 évesek vagyunk. Órákon át beszélgettünk. Mikor ránéztem a telefonomra láttam, hogy haza kell mennem. Még csak 5 óra volt, de el kellett készülnöm a (na jó legyen) randira Justinnal. Otthon megmutattam anyunak az új ruhákat és visszaadtam neki a visszajárót és felrohantam a szobámban. Letusoltam, hajat éss fogat mostam, mire elkészültem a fürdőben már fél 7 volt. Sietnem kell, Justin nem soká itt lesz és én még csak a hajamat szárítom. Kicsit kisminkeltem magam, felvettem és az új ruhát és megnéztem magamat a tükörben.
Jól állt és szerintem jól néztem ki.
3 perc múlva 7 óra. Nagyon izgultam, Justin bármelyik pillanatban megérkezhet. Kicsit féltem, hogy nem fogok neki tetszeni.
- Jól nézel ki. - mondta Lucy.
- Köszi.
- Túlságosan izgulsz. Nyugi ez csak egy randi. Légy önmagad és nem lesz gond. - fiatalabb volt, mint én de mégis okosabb, mint a többi korabeli gyerek.
- Köszönöm Lucy, igyekszem majd. - adtam neki egy puszit és megöleltem. Amint elengedtem Lucyt csöngettek. Itt az idő!
- Áááááááá - ébredtem másnap reggel álmosan. Utálok úgy kelni, hogy fáradtabb vagyok, mint mikor elalszok. - Jó ég hány óra lehet? - kérdeztem álmos hangon, de aztán rájöttem, hogy a szobában csak én vagyok. Kicsit hülyén éreztem magam, de hát reggel ki van egyből önmagánál? Megnéztem a telefonom. - Basszus már 11 óra. Rohannom kell vásárolni új ruhákat és le kell vigyem a...Luuuucyyyy!
- Igeeen? - kiáltott vissza Lucy a lépcső felől.
- Levitted a kutyát s...
- Igeen, levittem a kutyát.
- Köszi! - válaszoltam hálásan. *bzzz-bzzz* - Oh egy SMS, valaki szeret.
- Akkor az a valaki nagyon beteg - válaszolta Lucy viccelődve.
- Haha nagyon humoros. - vágtam vissza gyengén, nem nagyon érdekelt mit mond, mert az SMS Justintól jött. Tényleg írt...NEKEM! A fellegekben éreztem magamat. - Hol laksz? 7re érted megyek - mormogtam magamban.
- A srác még azt sem tudja hol laksz? Chh nem lehet egy észlény. - nyitott be Lucy kíváncsian. Néha olyan, mint egy kém, tudni akar mindenkiről mindent.
- Ugyan mit tudsz te? Ha tudnád kivel randizom sárgulnál az irigységtől! - néztem rá gúnyosan.
- Igazán? Akkor áruld el, kivel randizol? - hirtelen megszeppentem. Nem mondhattam el neki, nem tudhatja meg, hogy tényleg a nagy Justin Drew Bieberrel fogok randizni. Nem hinné el és kigúnyolna, amit nagyon utálok...de ha el is hiszi, biztos, hogy egyből el pletykálja valamelyik barátnőjének és előbb-utóbb a média is megtudná, hisz a pletykák gyorsan haladnak sajnos...
- Öhm..semmi közöd hozzá, törődj a saját "szerelmeddel" - ezzel kizártam a szobámból. Gyorsan elkezdtem készülődni, felkaptam egy ruhát copfba kötöttem a hajamat, lerohantam a földszintre és szóltam anyunak, hogy elmentem vásárolni. Laurennek nem szóltam, mert szeretek egyedül vásárolni, olyankor senki se zavar, senki se halmoz el a milliónyi gondjával (mintha nekem nem lenne elég) és tisztán tudok gondolkodni. Egy gyönyörű kék szettet vettem magamnak, idén nyáron a kék a kedvencem. Nem számít, hogy világoskék vagy sötétkék, a lényeg hogy kék legyen és kész. Felkuncogtam magamban, de rájöttem, hogy abbakéne hagyjam, mert az emberek már azt hiszik, hogy bolond vagyok vagy ilyesmi. Végülis nem számít, nem tudják mi jár a fejembe így nem is érthetik, hogy miért van jó kedvem. Sokszor szoktam elmerengni magamban. Átgondolom, hogy milyen életet élek, hogy jó-e az amit csinálok vagy sem...főleg azon szoktam gondolkodni, hogy mért van az, hogy sok ember dúskál a pénzben, de sajnos sokaknak csak nagyon kevés jut..vagy semmi...A "nagy" elgondolkodásomból egy ismerős hang zökkentett ki.
- Hello Amanda. - megfordultam és Johnt láttam. Jó volt őt látni, talán még sose örültem neki ennyire.
- Szia John! Hogy vagy? - kérdeztem és adtam neki egy puszit az arcára.
- Kösz jó. És te? Milyen volt Justin koncertje?
- Nagyon jó volt. Laurennel nagyon jól éreztük magunkat és Justin olyan jól énekelt mint mindig és olyan sexy volt... - ekkor esett le, hogy őt nem is érdekli Justin, hiszen nem szereti - oh bocsi, nem akartalak untatni. - nem mondhattam meg neki, hogy ma Justinnal lesz randim..vagyis ez nem is igazi randi, csak együtt fogunk lógni. Nem akartam Johnt megbántani, mert ő velem akar randizni...ahj ez olyan bonyolult. Bárcsak John megvárta volna amíg Justin elmegy, vagy el se mondta volna.
- Jaj ugyan, nem untatsz, mond csak hiszen ha egyszer elkezdesz mondani valamit, képtelen vagy abbahagyni. - mondta John.
- Haha látom ma te is nagyon vicces kedvedben vagy. - nevettem és egy picit meglöktem. Melette olyan jó mindig, nem kell azért aggódnom, hogy leégetem magamat (mert ő már látott engem minden kínos pillanatban..najó majdnem minden kínos pillanatomban), egyszerűen szabadnak érzem magamat mellette, mint egy madár. Mikor végre abbahagytam az újabb álmodozász John és én elmentünk kávézni. Nagyon szeretek Johnnal beszélgetni, mindig megért és tanácsokat ad. Most a nyárról beszéltünk, a múltról, a terveinkről a jövőre nézve, hogy mik akarunk lenni ha felnövünk...és igen tudjuk, hogy csak 17 évesek vagyunk. Órákon át beszélgettünk. Mikor ránéztem a telefonomra láttam, hogy haza kell mennem. Még csak 5 óra volt, de el kellett készülnöm a (na jó legyen) randira Justinnal. Otthon megmutattam anyunak az új ruhákat és visszaadtam neki a visszajárót és felrohantam a szobámban. Letusoltam, hajat éss fogat mostam, mire elkészültem a fürdőben már fél 7 volt. Sietnem kell, Justin nem soká itt lesz és én még csak a hajamat szárítom. Kicsit kisminkeltem magam, felvettem és az új ruhát és megnéztem magamat a tükörben.
3 perc múlva 7 óra. Nagyon izgultam, Justin bármelyik pillanatban megérkezhet. Kicsit féltem, hogy nem fogok neki tetszeni.
- Jól nézel ki. - mondta Lucy.
- Köszi.
- Túlságosan izgulsz. Nyugi ez csak egy randi. Légy önmagad és nem lesz gond. - fiatalabb volt, mint én de mégis okosabb, mint a többi korabeli gyerek.
- Köszönöm Lucy, igyekszem majd. - adtam neki egy puszit és megöleltem. Amint elengedtem Lucyt csöngettek. Itt az idő!
2013. augusztus 7., szerda
Közérdekü
Sziasztok! Pár napot késik a követkeő rész, későn érek haza mostanság, és erőm nincs írni, de pénteken, illetve legkésőbb szombat este itt lesz 3 új rész ezt ígérem :) Sajnálom, hogy így elhúzódik, remélem megértitek :) Mindenkinek szép estét és kitartást a nagy melegben :)
2013. augusztus 5., hétfő
3. rész
Sziasztok! :) Itt a harmadik rész. Ugyan rövidebb mint az előző, de úgy gondoltam, hogy túl elvarratlanul maradtak a szálak :) Külön köszönetet szeretnék mndani Jane-nek, ha te nem vagy, lehet nem lenne harmadik rész. Jó olvasást :)
Ez nem lehet igaz! Úgy éreztem, hogy egy részem meghalt...az r**anc nem lehetett OLLG! Szörnyen szomorú lettem. Sarkon fordultam és a kijárat fele siettem..nagyon fájt, hogy nem engem választott...nem tudtam elhinni, hogy az a k**va lett az OLLG...nem tudtam elviselni, hogy Justin neki énekel, neki táncol, neki adja a virágokat...és nem nekem...képtelen voltam tovább ott maradni. Lauren utánam jött és megragadta a karomat.
- Hova mész? Mi a baj?
- Nem tudom..nem engem választott..én csak...úgy érzem nincs maradásom itt már...Jó ég..- hebegtem-habogtam, hogy valamennyire tudjak válaszolni Laurennek.
- Nézd tudom, hogy nagyon te akartál lenni az OLLG és tudom, hogy fáj, hogy nem téged választott, nekem is rosszul esett, de ez csak egyszerűen nem a te napod volt. Gyere vissza és élvezd a koncert többi részét, hisz még minidg ott vannak a Meet&Greet jegyeink, és találkozni fogunk vele. Hidd el a Meet&Greet sokkal jobb lesz, mint OLLGnek lenni.
- Rendben. Igazad van és köszönöm. - mondtam kicsit jobb kedvvel. Visszamentünk a helyünkre és végig énekeltük a koncertet Justinnal. Túlléptem azon, hogy nem én lettem az OLLG, mert vígasztalt az a gondolta, hogy ők nem tudtak beszélni, de a Meet&Greet-en lesz annyi időm, hogy váltsak vele pár szót.
Az utlosó szám a Down to Earth volt. Teljesen megfeledkeztem az történtekről, csak Justint néztem végig, hallgattam az angyali hangját és jól éreztem magamat a koncerten. Amikor a szám véget ért Justin ennyit mondott:
- Köszönöm Californiaaaaaa! Nagyszerű közönség vagytok! Jó éjt mindenkinek! - mindenki sikított, nyilván így akart mindenki neki is jó éjt kívánni. Hirtelen Kenny bukkant fel ismét.
- Lányok kövessetek, most találkozhattok Justinnal, de ne őrüljetek meg, legyetek normálisak. - Hirtelen égtelen sikítozás keletkezett. Mindenki nagoyn izgatott lett a V.I.P jegyesek közül. Nem csoda, hisz azzal a tudattal vettük a jegyeket, hogy első sorban lehetünk és hogy közülünk kerül ki az OLLG, de senki se sejtette, hogy találkozhatunk Justinnal.
- Te jó ééééééééééééééééééééég!!!! - sikítottam én is, hisz én is nagyon izgatott lettem Laurennel együtt. Annyira izgatott lettem, hogy a lélegzetem és a szívverésem szaporább lett, mint az első csóknál. Tényleg találkozni fogok Justin a legtökéletesebb Bieberrel!
Kenny a kulisszák mögé vitt minket egy kis szobába, ami végülis elég nagy volt 100 lánynak. Pár percig vártunk és akkor jött Ő...sexy volt mint mindig..mosolygott az édes mosolyával és beszélt hozzánk...Istenem olyan édes volt! Hirtelen a lány aki az OLLG volt oda ugrott Justinhoz, látszott rajta, hogy nagyon akart nyomulni Justinra. De Juju se most jött le a tapétáról beszélt vele röviden, majd udvariasan elutasította, hogy a többiekkel is tudjon beszélni..vagyis velem is...Istenem, talán velem is fog beszélni!! Alá írta mindenkinek a poszterét és minden mást amit az orra alá dugtak a rajongók. Végre hozzám ért.
- Szia gyönyörű. Hogy vagy? - kérdezte miközben alá írta a poszterem.
- Jól vagyok..uhm..kedves tőled, hogy összehoztad ezt a találkozót. - nyögtem ki nagy nehezen. Rám nézett a gyönyörű barna szemeivel..teljesen elvesztem azokban a gyönyörű szemekben. Meglepődve nézett rám.
- Nem te vagy az a lány akinek pár hete írtam Twitteren, hogy "ha te is ott leszel örömmel megyek Californiába" vagy valami ilyesmit?
- Igen én vagyok. - mondtam mosolyogva. Te jó ég tudja ki vagyok. Hirtelen úgy éreztem, hogy elájulok, ekkora öröm és megtiszteltetés még sose ért. Rám mosolyogott.
- Hát van még 5 szabad napom itt és nincs kedved együtt lógni? - ez nem lehet igaz..ez biztos nem történhetett meg..Justin Bieber biztos nem kérdezett ilyet, főleg nem tőlem. Fordult velem egyet a szoba, majdnem elájultam, de erősnek kellett maradnom.
- Öhm velem akarsz lógni? Nem a lánnyal aki az OLLG volt? - nyögtem ki nagy nehezen. Körbenézett, tudtam, hogy azt a lányt keresi. Ránézett, majd vissza rám és azt mondta:
- Nem az esetem. - Nem az esete? Talán én az vagyok? - Tudom, hogy 5 nap múlva mikor elmegyek, találni fog valakit helyettem. - igaza van, az a lány biztosan nem szereti őt annyira, mint én. Keményen akartam játszani a híres "küzdj a jutalomért" módszerrel, de belegondoltam, hogy mivan ha ez nem tetszik neki és elszúrom az egyetlen esélyemet nála? Nem ezt nem hagyhattam. Megadtam a számomat és azt mondta, hogy majd holnap felhív. Megölelt és tovább haladt, aláíírt még pár postert és pólót. Olyan helyes, nem tudtam levenni róla szemem. Még egyszer utoljára rám nézett, mikor befejezte az aláírás osztogatást, kacsintott és elment.
- Hellooooooo! Van ott valaki? - bökött meg Lauren.
- Lauren..te is láttad ezt? - kérdeztem, félig még kábultan.
- Igen láttam mindent. Randizni fogsz Justin Bieberrel!!! - megölelt és gratulált. Nagyon boldog voltam, de a vészhang ismét megszólalt. Mivan ha minden koncert után ezt csinálja? Mivan ha nem én vagyok az első akivel ezt csinálja? Mivan ha csak átver? NEM! Ő SOSE! ráztam ki a sok rosszat a fejemből. Laurennel nagoyn fáradtak voltunk és a sok sikítozástól már hangunk sem volt szóval elindultunk haza fele.
Haza értem. Szóltam anyunak, letusoltam és felnéztem Facebookra. Frissítettem az állapotom gyorsan, hogy minél kevesebben zaklassanak.
"- Hihetetlen volt Justin koncertje." - nem akartam többet írni, mert a barátaim többsége nem szerette Justint. Kijelentkeztem és gyorsan felnéztem Twitterre is, kíváncsi voltam, hogy írt-e valaki. Mind közül csak egy érdekelt..az amit Justin írt. Ismét pillangók repkedtek a hasamban.
"- Hey, nagyon várom már a holnapi randit, légy természetes :)" - nem tudtam mi lenne erre a megfelelő válasz ezért csak egy egyszerű "rendben"-nel válaszoltam. Persze amint elküldtem, megbántam. Hisz ki küld válaszként mindössze annyit, hogy rendben, mint egy nagymama? Mindegy, ezen már nem tudok változtatni, inkább kikapcsoltam a laptopom és lefeküdtem aludni. Természetesen Justin koncertjéről álmodtam, de ezúttal én voltam az OLLG.
Ez nem lehet igaz! Úgy éreztem, hogy egy részem meghalt...az r**anc nem lehetett OLLG! Szörnyen szomorú lettem. Sarkon fordultam és a kijárat fele siettem..nagyon fájt, hogy nem engem választott...nem tudtam elhinni, hogy az a k**va lett az OLLG...nem tudtam elviselni, hogy Justin neki énekel, neki táncol, neki adja a virágokat...és nem nekem...képtelen voltam tovább ott maradni. Lauren utánam jött és megragadta a karomat.
- Hova mész? Mi a baj?
- Nem tudom..nem engem választott..én csak...úgy érzem nincs maradásom itt már...Jó ég..- hebegtem-habogtam, hogy valamennyire tudjak válaszolni Laurennek.
- Nézd tudom, hogy nagyon te akartál lenni az OLLG és tudom, hogy fáj, hogy nem téged választott, nekem is rosszul esett, de ez csak egyszerűen nem a te napod volt. Gyere vissza és élvezd a koncert többi részét, hisz még minidg ott vannak a Meet&Greet jegyeink, és találkozni fogunk vele. Hidd el a Meet&Greet sokkal jobb lesz, mint OLLGnek lenni.
- Rendben. Igazad van és köszönöm. - mondtam kicsit jobb kedvvel. Visszamentünk a helyünkre és végig énekeltük a koncertet Justinnal. Túlléptem azon, hogy nem én lettem az OLLG, mert vígasztalt az a gondolta, hogy ők nem tudtak beszélni, de a Meet&Greet-en lesz annyi időm, hogy váltsak vele pár szót.
Az utlosó szám a Down to Earth volt. Teljesen megfeledkeztem az történtekről, csak Justint néztem végig, hallgattam az angyali hangját és jól éreztem magamat a koncerten. Amikor a szám véget ért Justin ennyit mondott:
- Köszönöm Californiaaaaaa! Nagyszerű közönség vagytok! Jó éjt mindenkinek! - mindenki sikított, nyilván így akart mindenki neki is jó éjt kívánni. Hirtelen Kenny bukkant fel ismét.
- Lányok kövessetek, most találkozhattok Justinnal, de ne őrüljetek meg, legyetek normálisak. - Hirtelen égtelen sikítozás keletkezett. Mindenki nagoyn izgatott lett a V.I.P jegyesek közül. Nem csoda, hisz azzal a tudattal vettük a jegyeket, hogy első sorban lehetünk és hogy közülünk kerül ki az OLLG, de senki se sejtette, hogy találkozhatunk Justinnal.
- Te jó ééééééééééééééééééééég!!!! - sikítottam én is, hisz én is nagyon izgatott lettem Laurennel együtt. Annyira izgatott lettem, hogy a lélegzetem és a szívverésem szaporább lett, mint az első csóknál. Tényleg találkozni fogok Justin a legtökéletesebb Bieberrel!
Kenny a kulisszák mögé vitt minket egy kis szobába, ami végülis elég nagy volt 100 lánynak. Pár percig vártunk és akkor jött Ő...sexy volt mint mindig..mosolygott az édes mosolyával és beszélt hozzánk...Istenem olyan édes volt! Hirtelen a lány aki az OLLG volt oda ugrott Justinhoz, látszott rajta, hogy nagyon akart nyomulni Justinra. De Juju se most jött le a tapétáról beszélt vele röviden, majd udvariasan elutasította, hogy a többiekkel is tudjon beszélni..vagyis velem is...Istenem, talán velem is fog beszélni!! Alá írta mindenkinek a poszterét és minden mást amit az orra alá dugtak a rajongók. Végre hozzám ért.
- Szia gyönyörű. Hogy vagy? - kérdezte miközben alá írta a poszterem.
- Jól vagyok..uhm..kedves tőled, hogy összehoztad ezt a találkozót. - nyögtem ki nagy nehezen. Rám nézett a gyönyörű barna szemeivel..teljesen elvesztem azokban a gyönyörű szemekben. Meglepődve nézett rám.
- Nem te vagy az a lány akinek pár hete írtam Twitteren, hogy "ha te is ott leszel örömmel megyek Californiába" vagy valami ilyesmit?
- Igen én vagyok. - mondtam mosolyogva. Te jó ég tudja ki vagyok. Hirtelen úgy éreztem, hogy elájulok, ekkora öröm és megtiszteltetés még sose ért. Rám mosolyogott.
- Hát van még 5 szabad napom itt és nincs kedved együtt lógni? - ez nem lehet igaz..ez biztos nem történhetett meg..Justin Bieber biztos nem kérdezett ilyet, főleg nem tőlem. Fordult velem egyet a szoba, majdnem elájultam, de erősnek kellett maradnom.
- Öhm velem akarsz lógni? Nem a lánnyal aki az OLLG volt? - nyögtem ki nagy nehezen. Körbenézett, tudtam, hogy azt a lányt keresi. Ránézett, majd vissza rám és azt mondta:
- Nem az esetem. - Nem az esete? Talán én az vagyok? - Tudom, hogy 5 nap múlva mikor elmegyek, találni fog valakit helyettem. - igaza van, az a lány biztosan nem szereti őt annyira, mint én. Keményen akartam játszani a híres "küzdj a jutalomért" módszerrel, de belegondoltam, hogy mivan ha ez nem tetszik neki és elszúrom az egyetlen esélyemet nála? Nem ezt nem hagyhattam. Megadtam a számomat és azt mondta, hogy majd holnap felhív. Megölelt és tovább haladt, aláíírt még pár postert és pólót. Olyan helyes, nem tudtam levenni róla szemem. Még egyszer utoljára rám nézett, mikor befejezte az aláírás osztogatást, kacsintott és elment.
- Hellooooooo! Van ott valaki? - bökött meg Lauren.
- Lauren..te is láttad ezt? - kérdeztem, félig még kábultan.
- Igen láttam mindent. Randizni fogsz Justin Bieberrel!!! - megölelt és gratulált. Nagyon boldog voltam, de a vészhang ismét megszólalt. Mivan ha minden koncert után ezt csinálja? Mivan ha nem én vagyok az első akivel ezt csinálja? Mivan ha csak átver? NEM! Ő SOSE! ráztam ki a sok rosszat a fejemből. Laurennel nagoyn fáradtak voltunk és a sok sikítozástól már hangunk sem volt szóval elindultunk haza fele.
Haza értem. Szóltam anyunak, letusoltam és felnéztem Facebookra. Frissítettem az állapotom gyorsan, hogy minél kevesebben zaklassanak.
"- Hihetetlen volt Justin koncertje." - nem akartam többet írni, mert a barátaim többsége nem szerette Justint. Kijelentkeztem és gyorsan felnéztem Twitterre is, kíváncsi voltam, hogy írt-e valaki. Mind közül csak egy érdekelt..az amit Justin írt. Ismét pillangók repkedtek a hasamban.
"- Hey, nagyon várom már a holnapi randit, légy természetes :)" - nem tudtam mi lenne erre a megfelelő válasz ezért csak egy egyszerű "rendben"-nel válaszoltam. Persze amint elküldtem, megbántam. Hisz ki küld válaszként mindössze annyit, hogy rendben, mint egy nagymama? Mindegy, ezen már nem tudok változtatni, inkább kikapcsoltam a laptopom és lefeküdtem aludni. Természetesen Justin koncertjéről álmodtam, de ezúttal én voltam az OLLG.
2. rész
Na hello, hello mindenki! :) Ugyan csak 1 komit kaptam az első részre, de láttam, hogy 22en megtekintették az oldalt, szóval itt a várt 2 rész. :) Nagyon jól esett, hogy tetszett az első rész. Remélem tetszeni fog ez is :) Komizzatok és hozom a kövit :D Jó olvasást ;)
Másnap reggel korán ébredtem, mert a kutyán, Max a fülemet nyalogatta..csodálatos élmény volt, hogy mást ne mondjak... -.- Sétálni akart.
- Luuuucyyyyy!!! - kiáltottam hangosan, hogy a hugom is meghallja, mert nem alszunk egy szobában.
- Igeen?! - kiáltott vissza álmos hangon.
- Elvinnéd Maxet sétálni?
- NEM! Hagyj aludni! - Így is rossz kedvem volt, mert nem vagyok egy korán kelő típus, de ez rátett még egy lapáttal. Tegnap is én vittem sétálni a kutyát, ma ő a soros, így hát felkeltem és álmos tántorgással átmentem az ő szobájába.
- Kelj fel végre és vidd ki a kutyát, MOST! Tegnap is én vittem ki, most te jösz! - ordítottam vele, ami nem szokásom, hisz nagyon szeretem a kishugomat, de ha nem végzi el a kötelességét az nagyon felbosszant. Tudtam, hogy kicsit kemény voltam vele, de ő úgyis most kelt volna, én meg még aludni akarok.
- Ahj, jól van, rendben, kiviszem. - nem örült, hogy ilyen keményen szóltam rá, de tudta, hogy igazam van.
- Köszönöm és bocsi, hogy kiabáltam. - kértem elnézést majd nyomtam egy puszit az arcára, hogy ne higyje azt, hogy haragszom rá és hálátlannak sem akartam tűnni. Ez után a reggel kis veszekedés után nem tudtam elaludni, ezért bekapcsoltam a gépemet és felnéztem Twitterre. Váalszoltam a barátaim tweetjeire majd megnéztem Justin profilját. Legutóbb ezt tweetelte:
" - Nagyon várom a Los Angeles-i koncertet és utána a Bahamákon a nyaralást. Nyaralás után irány California, majd alálkozunk lányok ;)" OMB! Nagyon izgatott lettem és írtam neki választ (habár tudom, hogy annak az esélye, hogy lássa egy a millióhoz, de azért megpróbáltam):
" - Nos Justin, nagyon várunk téged :) Millió csók a napos Los Angelesből. - elküldtem, majd elmentem letusolni.
*20 perccel később*
Visszamentem Twitterre, hogy beszéljek Laurennel. Érdekelt valami az új szerelmével, Jasonel kapcsolatban. Sajnos nem volt fent, de hagyott nekem egy üzit:
" - Hey csajszi nagyon jó volt a tegnapi nap, remélem ma is talizunk. Mielőtt tegnap összefutottunk volna, nem fogod elhinni, MEGCSÓKOLT!!!" - bármennyire is végig akartam olvasni ami ezek után következett, képtelen voltam, mert Lauren üzenete alatt volt egy másik is JUSTIN BIEBERTŐL!
- TE JÓ ÉÉÉÉÉG!!!!!! - sikítottam és ugrándoztam, mert Hála Istennek, egyedül voltam otthon. Nem tudtam elhini, hogy tényleg Ő írt nekem:
" - Jó tudni, hogy te vársz rám Los Angelesben :)" - azt hittem elájulok. OMB! Tényleg Ő írt NEKEM! Hirtelen éreztem, hogy potyognak a könnyeim az örömtől. Talán soha nem voltam még ilyen boldog. Azonnal felhívtam Laurent, hogy elmondjam neki, hogy JUSTIN BIEBER írt nekem egy üzenetet Twitteren. Elmondtam neki mindent és ő is sikítozott. Haha kicsit bolondok vagyunk, de ezért vagyunk legjobb barátnők. Most már még jobban várom a koncertet.
*2 héttel később*
- OMB! Még 6 nap van Justin Bieber koncertjéig! - sikította Lauren kora reggel. Anya biztosan beengedte ő pedig egyenesen a szobámba futott, kinyitotta az ablakot és az ágyamra ugrott. Nem normális, de én ettől szeretem annyira.
- Igen, neked is jó reggelt. - mondtam nagyokat ásítva.
- Csodálatos a mai nap, menjünk vásárolni. - Lauren imád vásárolni, szinte minden nap új ruhái vannak, ellentétben velem, én nem vagyok annyira oda a vásárlásért, a kevesebb néha több elven élek.
- Oké, hadd egyem meg a reggelimet és utána mehetünk. - gyorsan kikeltem az ágyból, fogat mostam és lerohantam a konyhába, hogy harapjak pár falatot. Láttam, hogy apa a kanapén alszik, biztos túl fáradt volt, hogy felmenjen az ágyba a tegnap esti baseball mecs után. Nem akartam felébreszteni, ezért halkan a fülébe súgtam:
- Apa, elmegyek Laurenel vásárolni, tudsz adni egy kis pénzt? - a kezembe nyomott 40$-t és visszafeküdt aludni. Befejeztem a reggelimet és Laurennel elmentünk vásárolni.
Mikor megvettünk mindent (ami Lauren szemszögéből annyit jelent, hogy üresen hagyta a plázát) haza mentünk. Nagyon fáradt voltam, az egész napot a plázában töltöttük. Mikor végre hazaértem, megvacsoráztam majd felpróbáltam a ruhákat. Igen, mind tökéletes, egyértelműen ezeket veszem fel Justin koncertjére. Vettem egy lila pólót amin ott van Justin tökéletes neve és egy kép róla...ahw az a kép, az az arc, egésznap eltudnám nézni azt a pólot.
Vettem még pár rövidnadrágot is és szerencsére sokat voltam a parton, ezért jó színem van. Istenem, rossz lenne ha Justin nem lenne rólam jó véleménnyel, hisz az üzenetében olyan aranyos volt.
Egy kicsit ledőltem az ágyamra és ismét álmodozni kezdtem, hogy mi lesz a koncerten. Sokszor megnéztem a Never Say Nevert ezért nagyjából tudom, hogy választják ki a szerenádra a lányokat, de ha belegondolok, hogy milyen lehet átélni..Istenem előszőr fel sem fognám, hisz ez az egyik legjobb dolog ami történhet az életemben. Kicsit elálmosodtam ezért bekapcsoltam az iPodom, betettem a kedvenc számaim listáját és elaludtam.
*a koncert előtti nap*
- Laureeeeen! - kiáltottam ki az ablakomból, mert Lauren és én egymás mellett lakunk. Általában este 7 után már csak így beszélünk.
- Mond. - kiáltotta vissza.
- Márcsak 24 óra van a koncertig, te is nagyon izgatott vagy? - ostoba kérdés, hisz tudtam, hogy ő is annyira szereti Justin, mint én ha nem jobban.
- Ne is mond, ez az utolsó 24 óra már kész kínzás.
- Egyetértek, de most megyek vacsorázni, holnap találkozunk. - köszöntem el tőle.
Vacsora után megnéztem, hogy történ-e valami érdekesebb Facebookon ésTwitteren. Beszéltem pár emberrel, majd lefeküdtem aludni, legalábbis szerettem volna aludni, de képtelen voltam. Lehetetlenség aludni, hiszen már csak pár óra és ott leszek Justin koncertjén! Jól kell holnap kinézzek, hátha van egy kis esélyem, hogy én legyek az akinek énekel..de jó is lenne, énekli a One Less Lonely Girlt, oda táncol hozzám, főlém hajol és megsimogat, hogy megnyugodjak, hisz pár potyognak a könnyeim. Tovább énekel a közönségnek, majd visszafordul hozzám, de elszámolja magát és szinte rám esik...az arca az arcomtól nem messze áll meg...már majdnem elcsattan 1 csók, amikor hirtelen megszólal a telefonom, hogy ideje felkelni. Ez is jókor zavar közbe, már majdnem megcsókolt nem lehetett volna pár perccel később?! Majdnem szét törtem a telefonom, de képtelen voltam rá, hisz a Somebody to Love szólalt meg, ez valamennyire enyhítette a dühömet, de akkor is...
*pár órával később*
Lauren, John és én elmentünk a partra egy utolsó barnulásra. Minden jól ment amíg John nem közölte, hogy valamit el akar mondani. Fogalmam sem volt, hogy mit akar, értetlenül néztem rá.
- Egy pillanatra elrabolhatlak? Szeretnék valamit elmondani. - mondta és arébb húzódott, jelezve, hogy séta közben akarja mondani, bármi is legyen az. Kíváncsi voltam, hogy mit akar ezért utána mentem.
- Mit szeretnél John? - kérdeztem továbbra is értetlenül. Lauren napozott és zenét hallgatot, szóval nem hallott minket. John megfordult, megfogta a kezemet és mélyen a szemembe nézett. Gyönyörű szemei vannak, valahányszor beléjük nézek, érzem, hogy elveszek, de akkor is...ő a barátom, csak néha gondoltam bele milyen lehet vele, de sose volt bátorságom megmondani neki..talán azért, mert nálam csak szebb barátnői voltak, vagy csak egyszerűen féltem..de ez most mind nem számít..ahogy a szemembe nézett éreztem, hogy valami fontosat akar mondani, ezért figyeltem. Vett egy nagy levegőt, majd nehezen neki látott:
- Amanda, nem is tudom, hogy mondajm meg neked, de... - pillanatnyi hatás szünetet tartott, de mégis egy évnek tűnt..(mond már mivan, megöl a kíváncsiság!!) gondoltam magamban. - Amanda én azt hiszem, hogy beléd szerettem, régóta érzem ezt, de nem mertem sose bevallani, de tudnom kell, hogy te is így érzel-e?- WOW! Mindenre gondoltam volna, de erre nem...John tényleg belém szerelmes? Belém?! Szinte az ovi óta barátok vagyunk, mindent tudtam róla, de ezt nem. Nagyon megdöbbentem, ha azt mondta volna, hogy ő és Lauren már általános első osztály óta együtt vannak, még azon se döbbentem volna meg ennyire (na jó azon talán egyáltalán nem döbbentem volna meg). Nem akartam megbántani, mert nagyon szeretem, ezért ighyekeztem tapintatos lenni...
- Hűha. Azt hittem legjobb barátok vagyunk, de látom nagyot tévedtem. Eddig hittem a fiú-lány barátságokban, de látom nem volt igazam..ne érts félre, nagyon kedvellek, de csak mint barátot, hisz te és Lauren vagytok a legjobb barátaim... - ekkor láttam az arcán a hatlam csalódást, szóval gyorsan javítani próbáltam a helyzeten.
- Deha jobban belegondolok..hisz szinte az ovi óta vagyunk legjobb barátok, ismerjük egymást, mintha csak testvérek lennénk, de azt hiszem..szerintem próbáljuk meg, randizzunk párszor és majd meglátjuk. Mit gondolsz? - reménykedtem, hogy igent mond, nem akartam elveszíteni.
- Rendben, randizzunk párszor. - mondta mosolyogva (az édes mosolyával) s adott egy puszit az arcomra. Ekkor hortelen pillangókat éreztem a hasamban, úgy éreztem ez jó ötlet volt...most hirtelen, beleszerettem, de mégis ott szólt a háttérben a vészjelzés, hogy "HEY! John a legjobb barátod! Ha nem sikerül el fogod veszíteni, ezzel légy tisztában!" ez kicsit rosszul esett, de tudtam, hogy a hangnak igaza van...
- Mennem kell, később majd találkozunk, sziasztok lányok! - köszönt el John majd sietve elrohant. Soha nem hittem volna, hogy ez valaha megtörténik...velem...de most nem tudtam erre koncertrálni, fel kellett készüljek Justin koncertjére.
*A koncert előtt 2 órával
- Laureeeeen! Siess már! Indulnunk kell! - kiáltottamLaurennek a konyhából, mert ő még mindig a koncertre készülődött. Amíg rá vártam apuval beszéltem. Megbeszéltük, hogy elvisz minket a koncertre, de egyedül kell hazamenjünk..haha apa olyan jófej, tudta, hogy már úton oda fele is csak Justinról fogunk beszélni, de a koncert után is. Nem akart beleszólni, hogy mikor mit beszélünk Justinról, jobb szerettet az ilyenekből kimaradni.
- Gyere már Lauren vagy nélküled megyek! - természetesen ezt egyáltalán nem gondoltam komolyan, sose mennék el nélküle, csak azért mondtam, hogy siessen végre. Mikor lejött lépcsőn leesett az állam. Ugyanazt a pólót hordta mint én és ugyanúgy rövidnadrágban volt, de mégis sokkal jobban nézett ki. Mit is vártam, ő mindenhogy jól nézki, ezért van oda érte minden pasi...legalábbis a többség, hisz például John egy kivétel.
Nagyjából egy óra múlva értünk az arénához ahol a koncert már szinte bármelyik pillanatban elkezdődhetett volna. Lauren és én V.I.P jegyeket vettünk, mert Justina V.I.P-k közül választja ki a OLLG-t. Nagyon izgultunk, hisz kb 100an tudtak V.I.P jegyeket venni és mi bene voltunk abban a 100ban, ez az egész olyan örületes volt. Az arénában nagyjából 20 ezren lehettek vagy többen. Kenny (Justin testőre) oda jött hozzánk (a V.I.P részhez) és azt mondta:
- Egy valaki közületek lesz ma Justin OLLG-je... - nem tudta befejezni, mert elkezdtünk sikítani az örömtől. - Elég legyen a sikításból lányok. Tudom, hogy mind nagyon izgatottak vagytok. Fél óra múlva vissza jövök és kiválasztok valakit aki feljön velem a színpadra, Justin énekelni fog neki és kap majd egy virágot, érthető voltam? - még jó hogy érthető volt. Hirtelen a fények kialudtak és mi csak sikítottunk, hisz ez az egész olyan volt, mint egy álom. Lauren és én úgy voltunk, hogy bármi is történjen ma este, ez egy tökéletes koncert lesz. Justin DJ-je szólalt meg előszőr:
- Készen álltok?! *hangos sikítás* Nem hallom *még hangisabb sikítás* Még mindig nem hallom *dobhártya szaggató sikítás* Ez az, erere vártam! Ha azt mondom Justin, azt mondjátok Bieber. MEhet? Justin *Bieber* Justin *Bieber* Justin *Bieber*
Hirtelen elindult a zene és...
- Aye aye aye aye..Me plus you, me plus you..imma tell you one time, one time - Justin a One time-al kezd
Csodálatos volt mint mindig. Lauren és én teljesen elámultunk tőle. Nagyon jól éreztük magunkat. A One Time után a Favorite Girl jött, majd az Overboard Jessica Jarrel-el...csodálatos volt. Végre Justin elkezdte énekelni a One Less Lonely Girl-t és Kenny ki jött hozzánk.
- Nyugodjatok meg lányok, nem sokára valaki közületek felmegy a színpadra Justinhoz. Nagyon izgatott lettem, ezért igyekeztem minél előbbre kerülni..én akartam lenni az OLLG.. nekem kellett lennem.
- Te ott a barna hajjal - szólalt meg Kenny végre - a piros pólóban, gyere ide. - hirtelen reménykedés tört fel belőlem, el is feledkeztem a pólóm színéről. Gyorsan magamhoz tértem, megnéztem a pólómat és láttam, hogy az lila...
- Igen, neked is jó reggelt. - mondtam nagyokat ásítva.
- Csodálatos a mai nap, menjünk vásárolni. - Lauren imád vásárolni, szinte minden nap új ruhái vannak, ellentétben velem, én nem vagyok annyira oda a vásárlásért, a kevesebb néha több elven élek.
- Oké, hadd egyem meg a reggelimet és utána mehetünk. - gyorsan kikeltem az ágyból, fogat mostam és lerohantam a konyhába, hogy harapjak pár falatot. Láttam, hogy apa a kanapén alszik, biztos túl fáradt volt, hogy felmenjen az ágyba a tegnap esti baseball mecs után. Nem akartam felébreszteni, ezért halkan a fülébe súgtam:
- Apa, elmegyek Laurenel vásárolni, tudsz adni egy kis pénzt? - a kezembe nyomott 40$-t és visszafeküdt aludni. Befejeztem a reggelimet és Laurennel elmentünk vásárolni.
Mikor megvettünk mindent (ami Lauren szemszögéből annyit jelent, hogy üresen hagyta a plázát) haza mentünk. Nagyon fáradt voltam, az egész napot a plázában töltöttük. Mikor végre hazaértem, megvacsoráztam majd felpróbáltam a ruhákat. Igen, mind tökéletes, egyértelműen ezeket veszem fel Justin koncertjére. Vettem egy lila pólót amin ott van Justin tökéletes neve és egy kép róla...ahw az a kép, az az arc, egésznap eltudnám nézni azt a pólot.
Egy kicsit ledőltem az ágyamra és ismét álmodozni kezdtem, hogy mi lesz a koncerten. Sokszor megnéztem a Never Say Nevert ezért nagyjából tudom, hogy választják ki a szerenádra a lányokat, de ha belegondolok, hogy milyen lehet átélni..Istenem előszőr fel sem fognám, hisz ez az egyik legjobb dolog ami történhet az életemben. Kicsit elálmosodtam ezért bekapcsoltam az iPodom, betettem a kedvenc számaim listáját és elaludtam.
*a koncert előtti nap*
- Laureeeeen! - kiáltottam ki az ablakomból, mert Lauren és én egymás mellett lakunk. Általában este 7 után már csak így beszélünk.
- Mond. - kiáltotta vissza.
- Márcsak 24 óra van a koncertig, te is nagyon izgatott vagy? - ostoba kérdés, hisz tudtam, hogy ő is annyira szereti Justin, mint én ha nem jobban.
- Ne is mond, ez az utolsó 24 óra már kész kínzás.
- Egyetértek, de most megyek vacsorázni, holnap találkozunk. - köszöntem el tőle.
Vacsora után megnéztem, hogy történ-e valami érdekesebb Facebookon ésTwitteren. Beszéltem pár emberrel, majd lefeküdtem aludni, legalábbis szerettem volna aludni, de képtelen voltam. Lehetetlenség aludni, hiszen már csak pár óra és ott leszek Justin koncertjén! Jól kell holnap kinézzek, hátha van egy kis esélyem, hogy én legyek az akinek énekel..de jó is lenne, énekli a One Less Lonely Girlt, oda táncol hozzám, főlém hajol és megsimogat, hogy megnyugodjak, hisz pár potyognak a könnyeim. Tovább énekel a közönségnek, majd visszafordul hozzám, de elszámolja magát és szinte rám esik...az arca az arcomtól nem messze áll meg...már majdnem elcsattan 1 csók, amikor hirtelen megszólal a telefonom, hogy ideje felkelni. Ez is jókor zavar közbe, már majdnem megcsókolt nem lehetett volna pár perccel később?! Majdnem szét törtem a telefonom, de képtelen voltam rá, hisz a Somebody to Love szólalt meg, ez valamennyire enyhítette a dühömet, de akkor is...
*pár órával később*
Lauren, John és én elmentünk a partra egy utolsó barnulásra. Minden jól ment amíg John nem közölte, hogy valamit el akar mondani. Fogalmam sem volt, hogy mit akar, értetlenül néztem rá.
- Egy pillanatra elrabolhatlak? Szeretnék valamit elmondani. - mondta és arébb húzódott, jelezve, hogy séta közben akarja mondani, bármi is legyen az. Kíváncsi voltam, hogy mit akar ezért utána mentem.
- Mit szeretnél John? - kérdeztem továbbra is értetlenül. Lauren napozott és zenét hallgatot, szóval nem hallott minket. John megfordult, megfogta a kezemet és mélyen a szemembe nézett. Gyönyörű szemei vannak, valahányszor beléjük nézek, érzem, hogy elveszek, de akkor is...ő a barátom, csak néha gondoltam bele milyen lehet vele, de sose volt bátorságom megmondani neki..talán azért, mert nálam csak szebb barátnői voltak, vagy csak egyszerűen féltem..de ez most mind nem számít..ahogy a szemembe nézett éreztem, hogy valami fontosat akar mondani, ezért figyeltem. Vett egy nagy levegőt, majd nehezen neki látott:
- Amanda, nem is tudom, hogy mondajm meg neked, de... - pillanatnyi hatás szünetet tartott, de mégis egy évnek tűnt..(mond már mivan, megöl a kíváncsiság!!) gondoltam magamban. - Amanda én azt hiszem, hogy beléd szerettem, régóta érzem ezt, de nem mertem sose bevallani, de tudnom kell, hogy te is így érzel-e?- WOW! Mindenre gondoltam volna, de erre nem...John tényleg belém szerelmes? Belém?! Szinte az ovi óta barátok vagyunk, mindent tudtam róla, de ezt nem. Nagyon megdöbbentem, ha azt mondta volna, hogy ő és Lauren már általános első osztály óta együtt vannak, még azon se döbbentem volna meg ennyire (na jó azon talán egyáltalán nem döbbentem volna meg). Nem akartam megbántani, mert nagyon szeretem, ezért ighyekeztem tapintatos lenni...
- Hűha. Azt hittem legjobb barátok vagyunk, de látom nagyot tévedtem. Eddig hittem a fiú-lány barátságokban, de látom nem volt igazam..ne érts félre, nagyon kedvellek, de csak mint barátot, hisz te és Lauren vagytok a legjobb barátaim... - ekkor láttam az arcán a hatlam csalódást, szóval gyorsan javítani próbáltam a helyzeten.
- Deha jobban belegondolok..hisz szinte az ovi óta vagyunk legjobb barátok, ismerjük egymást, mintha csak testvérek lennénk, de azt hiszem..szerintem próbáljuk meg, randizzunk párszor és majd meglátjuk. Mit gondolsz? - reménykedtem, hogy igent mond, nem akartam elveszíteni.
- Rendben, randizzunk párszor. - mondta mosolyogva (az édes mosolyával) s adott egy puszit az arcomra. Ekkor hortelen pillangókat éreztem a hasamban, úgy éreztem ez jó ötlet volt...most hirtelen, beleszerettem, de mégis ott szólt a háttérben a vészjelzés, hogy "HEY! John a legjobb barátod! Ha nem sikerül el fogod veszíteni, ezzel légy tisztában!" ez kicsit rosszul esett, de tudtam, hogy a hangnak igaza van...
- Mennem kell, később majd találkozunk, sziasztok lányok! - köszönt el John majd sietve elrohant. Soha nem hittem volna, hogy ez valaha megtörténik...velem...de most nem tudtam erre koncertrálni, fel kellett készüljek Justin koncertjére.
*A koncert előtt 2 órával
- Laureeeeen! Siess már! Indulnunk kell! - kiáltottamLaurennek a konyhából, mert ő még mindig a koncertre készülődött. Amíg rá vártam apuval beszéltem. Megbeszéltük, hogy elvisz minket a koncertre, de egyedül kell hazamenjünk..haha apa olyan jófej, tudta, hogy már úton oda fele is csak Justinról fogunk beszélni, de a koncert után is. Nem akart beleszólni, hogy mikor mit beszélünk Justinról, jobb szerettet az ilyenekből kimaradni.
- Gyere már Lauren vagy nélküled megyek! - természetesen ezt egyáltalán nem gondoltam komolyan, sose mennék el nélküle, csak azért mondtam, hogy siessen végre. Mikor lejött lépcsőn leesett az állam. Ugyanazt a pólót hordta mint én és ugyanúgy rövidnadrágban volt, de mégis sokkal jobban nézett ki. Mit is vártam, ő mindenhogy jól nézki, ezért van oda érte minden pasi...legalábbis a többség, hisz például John egy kivétel.
Nagyjából egy óra múlva értünk az arénához ahol a koncert már szinte bármelyik pillanatban elkezdődhetett volna. Lauren és én V.I.P jegyeket vettünk, mert Justina V.I.P-k közül választja ki a OLLG-t. Nagyon izgultunk, hisz kb 100an tudtak V.I.P jegyeket venni és mi bene voltunk abban a 100ban, ez az egész olyan örületes volt. Az arénában nagyjából 20 ezren lehettek vagy többen. Kenny (Justin testőre) oda jött hozzánk (a V.I.P részhez) és azt mondta:
- Egy valaki közületek lesz ma Justin OLLG-je... - nem tudta befejezni, mert elkezdtünk sikítani az örömtől. - Elég legyen a sikításból lányok. Tudom, hogy mind nagyon izgatottak vagytok. Fél óra múlva vissza jövök és kiválasztok valakit aki feljön velem a színpadra, Justin énekelni fog neki és kap majd egy virágot, érthető voltam? - még jó hogy érthető volt. Hirtelen a fények kialudtak és mi csak sikítottunk, hisz ez az egész olyan volt, mint egy álom. Lauren és én úgy voltunk, hogy bármi is történjen ma este, ez egy tökéletes koncert lesz. Justin DJ-je szólalt meg előszőr:
- Készen álltok?! *hangos sikítás* Nem hallom *még hangisabb sikítás* Még mindig nem hallom *dobhártya szaggató sikítás* Ez az, erere vártam! Ha azt mondom Justin, azt mondjátok Bieber. MEhet? Justin *Bieber* Justin *Bieber* Justin *Bieber*
Hirtelen elindult a zene és...
- Aye aye aye aye..Me plus you, me plus you..imma tell you one time, one time - Justin a One time-al kezd
Csodálatos volt mint mindig. Lauren és én teljesen elámultunk tőle. Nagyon jól éreztük magunkat. A One Time után a Favorite Girl jött, majd az Overboard Jessica Jarrel-el...csodálatos volt. Végre Justin elkezdte énekelni a One Less Lonely Girl-t és Kenny ki jött hozzánk.
- Nyugodjatok meg lányok, nem sokára valaki közületek felmegy a színpadra Justinhoz. Nagyon izgatott lettem, ezért igyekeztem minél előbbre kerülni..én akartam lenni az OLLG.. nekem kellett lennem.
- Te ott a barna hajjal - szólalt meg Kenny végre - a piros pólóban, gyere ide. - hirtelen reménykedés tört fel belőlem, el is feledkeztem a pólóm színéről. Gyorsan magamhoz tértem, megnéztem a pólómat és láttam, hogy az lila...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)